Jászladány nagyközség

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Jász-Nagykun-Szolnok megye
Kistérség: Jászberényi kistérség
Lakosság: 6296 fő
Terület: 92.73 km²
Népsűrűség: 67,9 fő/km²
Rang: nagyközség
Körzet hívó: 57

Fekvése

A Jászság legdélebbi települése. Jászkisér 12 km, Jászalsószentgyörgy 6 km, Jánoshida 9 km, Jászapáti 20 km, Szolnok 24 km távolságra található.

Megközelíthetősége

Vonattal a MÁV 86-os számú (Vámosgyörk–Újszász–Szolnok) vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Szellőhát és Szászberek között található.

Története

A vidék régészeti leletei főként a rézkorból és a római korból valók.Fodor Ferenc szerint 1067-ben, a Zászty Apátság alapítólevelében említik először. Más források az 1399-es írásos említést emelik ki (Ladán), 1550-ben Jász Ladán, 1567-ben Jaz Ladán, 1828-ban Ladány néven szerepel a különféle okiratokban, 1910-ben pedig már mai nevén, Jászladányként említik. Nevének eredete ismeretlen, de egyesek a „láda" szóból származtatják. Fodor Ferenc azt feltételezi, hogy eredetileg besenyők lakták. A török idők hányattatásai után újra benépesül a település, megalakult az egyházközség, 1736-ra felépül kőtemploma, önálló anyaegyházzá válik. 1745-ben Jászladány is a redemptus települések között szerepel, majd 1828-ban I. Ferenc király négy országos vásárt adományozott mezővárosi ranggal együtt Ladánynak, 1876-ban azonban a városi rangja megszűnik a településnek. A Ladányt övező körgát 1856 márciusában alig 3 hét alatt készült el az itt élők kétkezi munkájával. Az országos vasúti hálózatba 1882-ben kapcsolódik be a település, s ezzel megszűnik korábbi elszigeteltsége.

Nevezetességei

A község nevezetes a vöröshagyma és a lilahagyma termesztéséről.
Római katolikus templomában (1757) Kracker Lukács Szent Család képe látható

Következő községek

További községek